A probléma itt is a Föld népességének ugrásszerű növekedésével került előtérbe, amely az urbanizációval és elsősorban a közúti közlekedés fejlődésével járt együtt. Mindez pedig komoly hatással van klímánkra és egészségünkre is, a légszennyezéssel szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ólom és szénhidrogének kerülnek a levegőbe, és akkor még nem szóltunk a zajszennyezésről. A repülés pedig időarányosan a legszennyezőbb tevékenység, amelyet ember végezhet. Mindezek az üvegházhatás fokozódását, savasesőket és az ózonréteg károsodását okozzák. Az infrastruktúra kiépítésével pedig jelentős területeket veszünk el a természetes környezetből. Tekintettel kell lennünk arra is, hogy a nyersanyagkészletek néhány évtizeden belül kiürülnek, így célszerűbb lenne folyamatosan áttérni alternatív energiaforrásokra.

Alternatívát kínálhatnak a belsőégésű motorokra az elektromos energiával hajtott járművek, bár eddig nem igazolták a hozzájuk fűzött reményeket. A másik lehetőség a tüzelőanyagcellás autók gyártása, amelyeket teljesen hidrogénnel vagy más folyadékkal hajtanak. Napjainkban, főként a 350 forintos üzemanyagárak mellett mind jobban terjednek a bioetanol tartalmú üzemanyagok, átalakítás után 100 százalékban, vagy anélkül felesben. Ebben az esetben az „E” betű után olvasható szám a bioetanol arányát jelöli. A bioetanol végterméke nem befolyásolja a Föld légkörét, szépséghibája viszont, hogy részt kér az amúgy is szűkös termőterületekből.

Mindezzel együtt nagy előnye, hogy bármiből előállítható, amiből lekvárt vagy pálinkát lehet főzni: cukorrépából, krumpliból, napraforgóból vagy gyümölcsökből, és már folynak kísérletek a cellulóz tartalmú alapanyagok felhasználására is, mint a papír, a faforgács és a szalma.Mindent összevetve, úgy tudjuk a legkevesebb szennyezést elkövetni, ha csak akkor ülünk autóba, ha nagyon muszáj. Használhatjuk helyette a tömegközlekedést, amely nagyvárosokban gyorsabb is. Hosszú távra pedig mehetünk vonattal - amely kevésbé szennyező -, bár sajnos az utóbbi években a vasúti hálózat leépítése történt, amely szembe megy a szükséges folyamatokkal. Rövidebb távra mehetünk gyalog vagy biciklivel. Ha pedig az autót semmiképpen sem tudjuk otthon hagyni, üljünk bele minél többen, és vezessünk energiatakarékosan, vásárláskor pedig válasszunk kisebb fogyasztású járművet. Spórolhatunk a benzinnel, ha nem megyünk lényegesen többel 80-100 kilométeres óránkénti sebességnél, nem bőgetjük a motort, és fél perces állásnál már le is állhatunk. Nem használunk légkondícionálót, és feleslegesen tetőcsomagtartót sem. Mindezzel 10-15 százalékot is spórolhatunk, de érdemes odafigyelni a fékek állapotára, a motor olajozottságára és a keréknyomásra is.   

Varga Kata

Még több egészséges életmód